Benedek: augusztus 2011

Adony (haiku)

Diófa susog

Kajak szeli a habot

A szívem ragyog

Minden évben augusztus első két hetében érdemes nyaralni menni, mert akkor soha nincs rossz idő. Most volt. Szerencsére nem végig, de nem volt az a bikinis, forró napon olvadunk hangulat, és nem csak azért, mert még nem passzol olyan előnyösen a tavalyi fürdőruhám. Sokszor szeles volt az idő, szerencsére eső soha nem piszkított bele az éppen aktuális programunkban.

Benőke enyhe megfázással kezdte a nyaralást, lábadozó öregúrnak tűnt, mikor pokrócba bugyolálva ücsörgött a jó levegőn és tüsszögött nagyokat. A takaróján kockák helyett dinók vannak, nem volt igazi nagypapás plédünk. Vittünk itthonról ismerős szórakozási lehetőségeket neki, hogy ne érezze elveszve magát. Jött velünk a játszószőnyeg és a rezgős, csengő-bongó széke is. Ezeknek nagy hasznát is láttuk. Új élmény volt az erdőben, Duna parton való hosszabb babakocsi túrák és a remek hintaágy, amit még mindig nagyon kedvel a lelkem. Jó nagyokat tudott benne szundítani délutánonként, ha lökdöste valaki.

Diófa alatt

Esti levegőzés, hús sütés közben

Két alkalommal meglátogattuk a Velencei tavat is, itt tudott Benő Mira babával randizni. Jól sikerült kis összeröffenések voltak, nagyokat játszottak a fiatalok. Benő csodálhatta Mirát, amint kanállal eszik, szépen kirúzsozott, céklaszínű szájjal. Megismerhette a villámgyors technikát is, ahogy az összes játékát elhappolta előle, ez már annyira nem tetszett a fiamnak, de azért még mindig nagy a szerelem.

Nagyon rendes gyerekek voltak, szépen aludtak, amíg a felnőttek hekket fogyasztottak.

Mira rúzs

Fogom kezed

Egy másik alkalommal két másik kislány társaságát is élvezhette a nagyfiú, itt szintén történt egy kis galiba, mivel a féléves Larissza egy jól irányzott rúgással helyben hagyta Benőt, aki úriemberként nem üt meg lányokat, csak csendben ordítozott egy kicsit.

Itt még nagy volt az összhang

Benő vigasztalás

Az erdő lágy ölén egy napon nagyon nagy sivalkodásba kezdett, hogy nem is akar kirándulni. Mindent kitalált, vegyük ki a kocsiból, adjak neki enni, végső fegyverként úgy betojt, hogy az összes ruhája használhatatlan lett. Pelus volt nálunk másik, de váltóruha az nem. Végül megoldottuk, és nagyi trikóját kapta meg, úgy nézett ki a rögtönzött csomókkal, mint egy római polgár.

Nagyi trikójában

A jó vidéki levegőn nagyon megjött Benő étvágya, most már komoly érdeklődést mutat a szilárd táplálék iránt. Hatalmas vágyat érzett apukája lecsójára, minden egyes kanál útját gondosan követte.

Én is lecsót akarok enni

Sok nevetéssel, jókedvvel teltek a napok, esténként meséket olvastunk a jobb alvás reményében. Benőke már nagyon művelt, végig hallgatta Mazsola és Tádét és Megint Mazsola mesekönyveket.